MiniMengely logo

Gazdit keresünkGazdit keresünk Gazdira találtakGazdira találtak In memoriamIn memoriam

Kutya hírekKutya hírek (W)ebnapló(W)ebnapló SikertörténetekSikertörténetek Kutyatartási tanácsokKutyatartási tanácsok Hírek a gazdiktólHírek a gazdiktól

FórumFórum FotóalbumFotóalbum LetöltésLetöltés LinkekLinkek

Mit jelent a virtuális örökbefogadás?Mit jelent a virtuális örökbefogadás?

Információ önkénteseknekInformáció önkénteseknek

Mit adományozzak?Mit adományozzak?

Számlaszám és adószám
BANK INFO:
Beneficiary Name: NOÉ ÁLLATOTTHON ALAPÍTVÁNY
BANK NAME: OTP BANK RT
Address: H-1102 Budapest, Kőrösi Csoma stny.
SWIFT: OTPVHUHB
IBAN HU66 1171 0002 2008 4606 0000 0000
FőoldalFőoldal RólunkRólunk ElérhetőségeinkElérhetőségeink Hogyan segíthet?Hogyan segíthet? Örökbefogadási és leadási tudnivalókÖrökbefogadási és leadási tudnivalók TámogatóinkTámogatóink

Hókusz: múlt és jelen
2015.03.12.
Hát ez egy félõs kutya mosolya lenne? Hol van már a rettegõ tekintet? Örömmel bújt hozzám a hétvégén, mikor meglátogattak a gazdival, vidáman, emelt farokkal, csóválva járt körbe nálam, szót fogadott a sétánál, ugyanazzal a lendülettel rohant hozzám a hívó szóra, s vigyorogva ült le elém, várva a megszokott jutalomfalatot :)
Hallójárat nélkül is hallja a hívó szót, éberen õrzi a házat, s mosolyog bele a nagyvilágba :)
Köszönöm a gazdinak ezt az elmondhatatlan élményt,hogy újra láthattam Hókuszt....

Hogy milyen érzés egy anno rettegõ kutya boldog mosolyát látni? Egyszerûen leírhatatlan, de megpróbálom. Hókusz a menhelyen nõtt fel. Apró babaként anyukájával és testvéreivel került be. Félõs természete örökletes eredetû lehet. Sosem bántották, mégis tartott az embertõl. Más menhelyen élõktõl eltérõen, nem küzdött azért, hogy foglalkozzanak vele, hogy szeretgessék, elvolt a maga világában. Ha kivittük sétálni, s számára túl messze mentünk a menhely területétõl, riadtan fordult vissza. Idõközben a fülével folyamatos problémák voltak, amit kezelni kellett, s ami nem tett jót az emberekhez való hozzáállásának.

4 évesen ezzel a berögzült félelemmel került hozzám ideiglenesen. Sosem volt még lakásban, minden új volt neki, de a tökéletes falkámnak hála, leküzdöttük az akadályokat. Idegen helyen megtanultunk póráz nélkül sétálni, rájöttünk, hogy örülni kell anyának, mikor végre hazajön a munkából. Átvészeltük a természeti katasztrófát, mikor az esõ elõl nem tudtunk a kutyaházba menekülni, hanem el kellett viselni, hogy a fejünkön kopognak a cseppek. Elfogadtuk, hogy néha jönnek idegen emberek látogatóba, akik ugyanúgy nem akarnak megenni, mint az ideiglenes mami. Igaz, hogy közben mindkét hallójáratunk ki lett irtva, de megtanultunk a belsõ fülünkkel hallani.

S ekkor jött egy Angyal, aki kimondta, hogy Hókuszt szeretné örökbe fogadni. Közel egy éve, hogy már gazdis kutyaként mosolyoghat a világra. Eljöttek hozzám látogatóba. Hókusz és a Gazdi. Hóki rám nézett, meghallotta a hangomat, s mintha nem telt volna el több hónap, rohant hozzám. Vidáman, ugyanazzal a lendülettel, mint régen. Leült elém mosolyogva, kihúzva magát, s a képembe vigyorgott. Emelt farokkal körberohant, üdvözölte a volt kutyahaverokat, benézett a házba a volt macskatársakhoz, majd odament a Gazdihoz, az ölébõl visszanézve rám közölte velem, hogy köszi mindent, boldog vagyok a Gazdámmal! Leírtam. De ezt csak az érzi igazán, aki átélte, aki már küzdött egy kutyáért, akinek volt türelme kivárni, hogy egy eb megnyíljon, vagy épp lehiggadjon, meggyógyuljon, s sorolhatnám. És õ az, aki tudja, hogy ezekért a mosolyokért érdemes „ezt” csinálni. Mert a mi jutalmunk ez a boldog kutyamosoly!



Megosztom a Facebookon